Kell-e fordítómemóriás program, és ha igen, milyen?

Attól függ, ki milyen típusú munkákat végez, illetve a megrendelők milyen feltételeket támasztanak. Előbb-utóbb érdemes megtanulni néhány ilyen programnak a kezelését.

Függetlenül attól, hogy dolgozunk-e ilyen programmal, későbbi hasznosítás érdekében mindenképpen célszerű megőrizni és gyűjteni a forrás- és célnyelvi fájlokat.

A legelterjedtebb programok az SDL Trados Studio (EUR 700), memoQ (EUR 620), Wordfast (EUR 250), DejaVu (EUR 420) és az OmegaT (free). Több ingyenes, online (böngészőben) használható megoldás is megjelent, pl. Wordfast Anywhere vagy MateCat. Ma már sok profi fordító több ilyen programot is használ egyszerre.

Az Európai Bizottság Fordítási Főigazgatósága 2007 novemberétől 22 nyelven elérhetővé tette az EU joganyag TM-jét. Egy szintén innen letölthető programmal (TMXtract) elkészíthetjük a minket érdeklő nyelvpár memóriafájlját. Ez azonban olyan hatalmas, hogy a fordítómemóriás programok nem tudják megfelelően kezelni. Külön programmal kereshetünk benne, pl. Farkas András fordító ingyenes TMLookup programjával.

Milyen számítástechnikai ismereteket várnak el a megrendelők?

A fordítóktól elvárhatók az alábbiak:

  • E-mailek kezelésének alapos ismerete (CC, BCC címzés használata, címjegyzék használata, visszaigazolás kérése, csatolmányok küldése és fogadása, szöveg másolása a vágólapon, válasz a feladónak/mindenkinek használata). Mindig nyugtázzuk a kapott levelet, és ezt várjuk el másoktól is.
  • Csatolmányok küldése és fogadása (mentése a levelezőprogramból, az tömörített állományok kicsomagolása, tömörített állományok készítése).
  • Dokumentumok formázása (karakterek, bekezdések, felsorolások, tabulátorok formázásának ismerete, táblázatok létrehozása és kezelése, szövegdobozok kezelése). Szóközökkel soha ne pozicionáljunk.
  • Formázási stb. jelek megjelenítését kapcsoljuk be. Csak így láthatjuk, nincsenek-e a mondatok bekezdésjelekkel tördelve, nincsenek-e felesleges szóközök, nincs-e rejtett szöveg valahol.
  • Korrektúrafunkció használata a Wordben (bekapcsolása és kikapcsolása, változások elfogadása és elvetése).
  • Internetes keresés (hatékony módja, szűkítési lehetőségek).
  • Mappák létrehozása és fájlok kezelése a számítógépen.
  • Fájlok megtalálása a számítógépen.
  • Biztonság garantálása a számítógépen (vírusmentesség).
  • Rendszeres biztonsági mentés.

Milyen eszközökre van szükségem?

A munkavégzéshez megfelelő számítástechnikai háttér szükséges. Különleges hardverigényt a fordítás nem igényel, a ma kapható átlagos új gépek megfelelők, legalább Windows 7 vagy újabb operációs rendszerrel.

A szélessávú internetkapcsolat alapkövetelmény.

Ami a szoftvereket illeti, a Microsoft Office 2000 (kompatibilitási csomaggal), de inkább Office 2007 vagy újabb irodai programcsomag kell, mert a megrendelők is ezt használják. Emellett vannak hasznos shareware és freeware programok is, amelyeket érdemes használni. Néhány példa:

Translation Office 3000 (EUR 79/125/219) – munkanyilvántartás, számlázás
dtSearch Desktop (USD 199) – gyors keresés fájlokban különféle feltételek megadásával
TMLookup (Farkas András) – gyors keresés óriás TM-fájlokban
ApSIC Xbench (free vagy EUR 126 / év) – keresés terminológia-, fordítómemória-fájlokban
Everything search engine – gyors fájlkeresés a fájlnév alapján
IntelliWebSearch (free vagy EUR 25 / év) – internetes keresések gyors indítása fordítóknak
AutoHotkey – Windows makróprogram pl. a szótározás meggyorsítására
QTranslate – gyors gépi fordítás, automatikus nyelvfelismeréssel
Typing Assistant (USD 80) – prediktív gépelés

Fontos továbbá az ergonómiailag is megfelelő kényelmes szék és íróasztal.

Mire kell ügyelni a munka elvállalásakor?

Az összes fontos feltételt a munka megkezdése előtt írásban egyeztetni és tisztázni kell. Egyértelmű kell legyen a munka tárgya, mennyisége, határideje, az elszámolás alapja, az ára, a számlázás és a fizetés módja. Ez a feltétele annak, hogy ha később gond merül fel a munkával vagy a fizetéssel kapcsolatban, legyen mire hivatkozni.

A munka előzetes megtekintése nélkül fordítást, lektorálást nem szabad elvállalni (különösen nagyobb munka esetén), nem éri meg a kockázatot. Hosszabb távon napi 1500-2000 szó fordításánál többet ne vállaljunk.

Milyen árat lehet kérni?

Az ár nagyon tág határok között mozog, függ a nyelvpártól, a szövegtől, sürgősségtől. Éppen ezért nem is nagyon érdemes előre megadni (ahogyan látatlanban munkát vállalni sem). Fel kell készülni a tárgyalásra, és ki kell dolgozni előre a változatokat elszámolási egységek alapján (karakter szóközzel és anélkül, szó, 1000 szó, sor, valamint forrás- vagy célnyelv), a szóba jöhető pénznemekben

Árvariációk kiszámítása angol-magyar nyelvpárra

Elemezni kell egy nagyobb kétnyelvű korpuszt, például egy fordítómemóriát. Egy 32000 szegmenst tartalmazó angol-magyar fordítómemória tartalma:

Nyelv Szó Karakter szóközzel Karakter Sor*
Angol 438 245 2 641 593 2 233 786 48 028
Magyar 368 826 2 756 548 2 417 817 50 119

*Sor = 55 karakter szóközzel

A jobb áttekinthetőség érdekében 1000 angol szóra arányosítva:

Nyelv Szó Karakter szóközzel Karakter Sor
Angol 1000 6000 5100 110
Magyar 840 6300 5500 114

Látható, hogy nem mindegy, forrásnyelvi vagy célnyelvi alapon történik-e az elszámolás.

Innen jól látható a magyar és angol szavak átlagos hossza közötti különbség is.

1 angol szó = 6 karakter (szóközzel)

1 magyar szó = 7,5 karakter (szóközzel)

Most nézzük meg, mennyiért végezzük el ezt a munkát.

Ha a célnyelvi karakterár szóközzel 2 Ft, akkor az összeg 6300 * 2 = 12600 Ft

Ezt az összeget elosztva a táblázat értékeivel, megkapjuk az ekvivalens karakterárat:

Nyelv Szó Karakter szóközzel Karakter Sor
Angol 12,60 2,10 2,50 114,50
Magyar 15,00 2,00 2,30 110,50

Ugyanez eurócentben (1 EUR = 311 HUF, 1 HUF = 0,0032 EUR):

Nyelv Szó Karakter szóközzel Karakter Sor
Angol 4,10
Magyar

Ugyanez dollárcentben (1 USD = 282 HUF, 1 HUF = 0,0035 USD):

Nyelv Szó Karakter szóközzel Karakter Sor
Angol 4,50
Magyar

Ugyanez angol fontban 1000 egységre (1 GBP = 402 HUF, 1 HUF = 0,0025 GBP):

Nyelv Szó Karakter szóközzel Karakter Sor
Angol 31
Magyar

Összefoglalás (forrásnyelvi alapon):

HUF / karakter USD / szó EUR / szó GBP / 1000 szó
2 0,05 0,04 31
3 0,07 0,06 47
4 0,09 0,08 62

Ennek alapján rögtön ajánlatot adhatunk arra, hogy egy adott munkát mennyiért vállalunk el, illetve arra, hogy a felajánlott árat elfogadjuk-e.

 

Hogyan lehet megrendelőket, munkát találni?

Készítsünk egy magunkat kedvezően bemutató, tömör és hibátlan önéletrajzot, forrás- és célnyelven is, és esetleg állítsunk össze egy referenciacsomagot.

Össze kell gyűjteni fordítóirodák, kiadók, közvetlen megrendelőként szóba jöhető cégek címeit, akiknél jelentkezhetünk. Jelentkezzünk fordítói listák, portálok, fordítóirodák online adatbázisaiba.

Számítani kell arra, hogy a több száz helyre beadott jelentkezésünkre csak kevesen válaszolnak, és még kevesebből lesz munka. Csak olyasmit szabad elvállalni, amit meg is tudunk csinálni. Nyilván kell tartani a jelentkezéseinket, és időnként visszatérni, aktualizálni azokat (ahogyan nő a tapasztalatunk, kínálatunk). A megrendelői kör építése folyamatos feladat.

Meg lehet-e élni a fordításból?

Az élet azt bizonyítja, hogy sokaknak sikerül.

A fordítók tipikusan önfoglalkoztató vagy szabadfoglalkozású formában dolgoznak. Erre nem mindenki alkalmas, önbizalmat, önállóságot, szervezőkészséget, rendszeres adminisztrációs feladatok elvégzését igényli. Nincs garantált megrendelés, havi fizetés, szabadság, betegállomány. Mindezt el kell tudni viselni.

Nagyon fontos az anyagi tartalék megléte, legalább fél évre, de inkább egy évre – a pályakezdéskor és utána is –, ha nem akarja űzött vadként leélni az életét, rákényszerülve arra, hogy bármilyen munkát elvállaljon, mert szorítja a szükség…

A siker titka

Az internetnek köszönhetően kialakult virtuális fordítói közösségek (pl. mfefo) módot adnak a fordítással kapcsolatos általános (nyelvfüggetlen) kérdések felvetésére és megvitatására is. Az egyik ilyen kérdés, hogy a fordítói pályán mi a siker titka. Sokszor kerül szóba a fordítói fórumokon a nyomott árak kérdése, valamint az ár és a minőség közötti összefüggések. A mfefón egy ilyen eszmecsere alkalmával néhány fordító megfogalmazta a hozzáállás fontosságát, amelyet én is kulcsfontosságúnak tartok:

Az én mottóm: „Ha dolgozom, akkor a tőlem telhető legjobb teljesítményt nyújtom vagy el sem kezdem a munkát.” Ez független a pénztől és a többi körülménytől, ez magammal szembeni követelmény. [Sepke Mária]

Ugyanez másként:

A saját névjegyed a jó munka. Ha keveset kapsz érte, az pedig a piaci helyzet. [Samu János]

Mikor jó egy fordítás, és mit kell tennünk annak érdekében, hogy jó legyen?

Tömören fogalmazva: akkor jó, ha megfelel a funkciójának. Ehhez természetesen tudnunk kell, hogy mi a funkciója (ki a megrendelő, ki a befogadó, és mit akar elérni a szöveg). A fordítónak ezt mindig tisztáznia kell a fordítás előtt. Mivel a fordítás során a szöveg eredeti szerzőjének a szerepét játssza el egy másik nyelvi környezetben, fontos, hogy mindig értse is, amit leír (egy határig, természetesen, hiszen nem kell tudósnak lennie ahhoz, hogy tudományos szöveget írjon), vagy másként megfogalmazva, soha ne írjon le olyat, amit maga nem ért. Ennek egyik gyakorlati folyománya, hogy a teljes szöveget a fordítás előtt át kell olvasnia, hogy egyben lássa az egészet (és már a fordítási folyamat elején kiszűrje a problémákat), és természetesen a fordítás után is el kell olvasnia a szöveget (önellenőrzés).

Az értelmes szöveg előállítása mellett fontos, hogy a szöveg hatásos is legyen. Ezt csak akkor érheti el a fordító, ha tisztában van azzal, hogy mitől hatásos egy szöveg (ehhez sok és sokféle szöveget kell olvasnia, mindhalálig). A szövegek előállításakor kreatívnak és játékosnak kell lennie, ugyanazt sokféleképp meg kell tudnia fogalmazni, hogy fordítás közben mindig legyen választási lehetősége a különféle megfogalmazások közül. Másként mondva: legyen némi írói vénája, tehetsége.

A tehetség mellett a kivitelezésben szükség van igényességre, lelkiismeretességre: a terminológia legyen szakmailag helyes és konzisztens, a helyesírás legyen hibátlan.

Mivel a fordítás ma már szinte kizárólag számítógép segítségével történik, a siker feltétele az is, hogy a fordító ismerje az eszközt, amivel dolgozik, annak lehetőségeit, és kezelni tudja az óhatatlanul felmerülő technikai problémákat.

A siker feltétele tehát a tehetség, az igényesség és a kellő számítástechnikai ismeret megléte. Aki birtokában van e három feltételnek, az nyugodtan nevezheti magát profinak. Ehhez még annyit tennék hozzá, hogy nem elég profinak lenni, annak is kell látszani, vagyis profiként kell megjelennie a piacon (pl. saját honlap, kommunikáció módja a fórumokon a kollégákkal, illetve a munkák során a megrendelőkkel).

A fordító: a szöveg újraírója

A fordítónak megvan a maga meghatározott helye a dokumentum-előállítás rendszerében. Ezt az alábbi ábrával szemléltetném:

fordito

A fordítónak mindig bele kell magát helyeznie ebbe az összefüggésrendszerbe, a munka során figyelnie kell a többi szereplőre, és korrigálnia kell azok hibáit. A fordítónak nemcsak a szöveg belső összefüggéseire, hanem a teljes szöveg-előállítási folyamatra tekintettel kell lennie.

Néhány gyakori gond:

  • A forrásszöveg megrendelője nem tudja, mit akar, ki a befogadója, nincs tekintettel arra, hogy a szöveget később fordítani fogják.
  • A forrásszövegnek esetleg több szerzője van, akik nincsenek egymásra tekintettel, esetleg nem anyanyelvükön írják a szöveget, silány a szöveg.
  • A fordítás megrendelőjének a célja sem mindig világos, nincs tekintettel a fordítás folyamatára, időigényére, csak része egy közvetítői láncnak.

Kik vagyunk?

Már a legelején felmerül az önmeghatározás kérdése, hogy kik is vagyunk, hányan is vagyunk valójában, akik elsősorban fordításból élünk? Még az is felvethető, hogy szakma-e egyáltalán, amit művelünk?

Hogy a válasz nem egyértelmű, azt némiképp jelzi, hogy az ágazati besorolásunk hosszú ideig ez volt: „74.85 – Titkári, fordítói tevékenység”. (2008-tól: „74.30 – Fordítás, tolmácsolás” a „74 Egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység” alatt.) Ennek az összemosásnak az egyik gyakorlati következménye, hogy hivatalos statisztikai adatok nem összesíthetők a tevékenységünkre vonatkozóan.

Vitathatatlanul szakma a tanáré vagy az orvosé. Jól meghatározott tanulmányokat kell folytatnia, vizsgákat kell letennie ahhoz, hogy a szakmájában dolgozhasson. Viszonylag jól körvonalazható karriermenetet, előmenetelt tud elképzelni magának.

Mindez a fordítók esetén nem igaz. Ugyan jó, ha van valamilyen felsőfokú végzettsége, ha van felsőfokú nyelvvizsgája, ha van szakfordítói képesítése – de enélkül is megélhet fordítóként. (Ugyanezt egy orvos vagy tanár nem tehetné meg a szakmájában.)

A fordítói szakma sok szempontból egyedi, nem hasonlít a többihez. A fordítók érdekeit, érdeklődési körét és szakmai fejlődését elsősorban a fordítók nyelve és a szakterülete határozza meg, ennek mentén építik a kapcsolataikat. Már csak a nyelvek és a szakterületek sokfélesége miatt is az a helyzet, hogy a fordítói társadalom egymáshoz alig kapcsolódó csoportokból, egyénekből áll. Ennek egyik sajnálatos következménye, hogy összefogásra nemigen lehet számítani, az érdekeinket egyénileg kell megvédenünk, közös fellépésre, érdekképviseletre nem számíthatunk. Ennek sajnos bizonyságát adják az elmúlt évtizedek szervezetépítési próbálkozásai és kudarcai.

Csak becsülhetjük, hogy hányan lehetnek azok, akik elsősorban fordításból élnek. Ha a legnagyobb magyar nyelvű fórumok és portálok 500 fő körüli tagságát nézem, nem hiszem, hogy pár ezer főnél többen lehetünk.